A k�zd�m�v�szetek kialakul�s�r�l

�ssze�ll�totta: Erdei Csaba

Bevezet�s

Azt a t�nyt, hogy a k�zdelem egyid�s az emberis�ggel, nem kell bizony�tani. Az ismert t�rt�nelem h�bor�k �s h�d�t�sok t�rt�nete, melynek sor�n - gyakorlatilag a F�ld eg�sz ter�let�n - kialakultak a t�l�l�s eszk�zei: a k�zd�m�v�szetek.

Eleinte nem volt sz� t�bbr�l, mint a t�l�l�sr�l. Az els� "harcm�v�szeti iskol�k" a harccal foglalkoz� oszt�lyok ig�nyeit el�g�tett�k ki, b�r ezzel szinte egy id�ben kialakultak az als�bb n�pr�tegek „�nv�delmi harcform�i” is. V�lem�nyem szerint eddig az id�szakig azonos volt a fejl�d�s mindenhol a F�ld�n, de ekkor D�lkelet-�zsi�ban hirtelen nagy v�ltoz�s �llt be a k�zd�m�v�szetek fejl�d�s�ben.

Id�sz�m�t�sunk ut�n 520 k�r�l (a legelfogadottabb id�pontot haszn�lom), Indi�b�l K�n�ba �rkezett egy kir�lyi sz�rmaz�s� buddhista szerzetes, a neve Bodhidharma. A keleti �s nyugati harci form�k k�z�tti elt�r�s feltehet�en nem k�thet� egyetlen szem�lyhez, vagy id�ponthoz, m�gis �gy hiszem, �rdemes ezzel a mesterrel �s munk�ss�g�val r�szletesebben is foglalkoznunk.

Am�g a nyugati kult�r�ban “minden �t R�m�ba vezet”, keleten a harcm�v�szetek �T-ja a Shaolin kolostorba visz. Szinte minden �r�s, ami a k�nai harcm�v�szettel vagy a Chan (Jap�nban Zen, Kore�ban Szon) buddhizmus kialakul�s�val foglalkozik, Bodhidharma K�n�ba �rkez�s�vel kezd�dik. Ezut�n �ltal�ban a Shaolin kolostorban t�rt�n� leteleped�s�vel, legend�s “faln�z�s�vel”, majd az itt folytatott munk�j�val folytat�dik. N�ha megeml�tik, hogy az �ltala oktatott rendszer m�r csak r�szben azonos�that�, majd tov�bbl�pnek. Mi ne tegy�nk �gy, hanem pr�b�ljuk k�zelebbr�l megismerni azt az embert, aki a kem�ny v. k�ls� rendszer� k�nai harcm�v�szetek �s a jellegzetesen k�nai Chan buddhizmus megalap�t�ja volt.

India �s K�na

A legend�k szerint Bodhidharma indiai kir�lyi csal�db�l sz�rmazott, ennek megfelel�en ksatrija (harcos kasztb�li) nevel�st kapott, melynek r�sze volt az indiai harcm�v�szetek �s filoz�fi�k elsaj�t�t�sa is. T�bb id�sebb fi�testv�re miatt a tr�n el�rhetetlen volt sz�m�ra, de mint kir�lyi sarj, v�laszthatott a harcos �s a szerzetes �tja k�z�tt. � ez ut�bbi mellett d�nt�tt, majd - miut�n tud�sa el�rte a kell� szintet - mestere tan�cs�ra K�n�ba indult, hogy ott is elterjessze a buddhista “Tanokat”.

A hossz� haj�utat k�vet�en Kantonban sz�llt partra, majd Nankingba utazott, hogy a kegyes uralkod� h�r�ben �ll� Liang Vu Ti-t megl�togassa. Tal�lkoz�suk t�rt�nete �rdekes k�l�nbs�gekre mutat r� a K�n�ban m�r ismert, Mahaj�na rendszer� (Nagy kocsi) buddhizmus �s az �j Chan gondolkod�s k�z�tt:

Vu Ti: “�n elterjesztettem orsz�gomban Buddha tanait, t�mogat�sommal kolostorok �p�ltek �s leford�ttattam a szent iratokat. Mi lesz h�t ezek�rt a jutalmam?”

Bodhidharma: “Semmi!”

Vu Ti: “H�t szerinted micsoda a Szent Tan alapelve?”

Bodhidharma: “Az csak hatalmas �r, nincs benne semmi Szent!”

Vu Ti: “Ki vagy te, hogy �gy jelensz meg el�tt�nk?”

Bodhidharma: “Mit tudom �n?”

A mester a Chan “sokkol�” m�dszer�t alkalmazva pr�b�lta meg r�vezetni a der�k uralkod�t k�rd�sei �rtelmetlens�g�re, de � nem �rtette az eg�szet. Tal�n nem csod�lkozunk, hogy a mester ezut�n az �szaki Vej kir�lys�g fel� vette �tj�t, majd a Honan tartom�nyban l�v� Shaolin kolostorban telepedett le.

El�sz�r a kolostoron k�v�l, egy barlangban �lt, ahol a t�rt�net szerint kilenc �vig “n�zte a falat” �s medit�lt. Sokan l�togatt�k meg a h�res mestert, de � senkivel sem �llt sz�ba, v�rta az “igazi” tan�tv�nyt, aki majdan ut�dja, a m�sodik p�tri�rka lehet. Ez a tan�tv�ny Hui Ko lett, aki - mert vele sem besz�lt Bodhidharma - elsz�nts�g�t bizony�tva, v�gs� k�ts�gbees�s�ben lev�gta a bal karj�t. Annyit legal�bb el�rt, hogy a p�tri�rka sz�ba �llt vele:

Bodhidharma: “Mit akarsz?”

Hui Ko: “Nincs a lelkemnek nyugalma. K�rlek, csillap�tsd le azt!”

Bodhidharma: “Hozd el�m a lelked, �s �n lecsillap�tom!”

Hui Ko: “Keresem �n, de sehol sem tal�lom.”

Bodhidharma: “Akkor j�l van, hiszen m�r meg is nyugodott a lelked.”

�s ebben a pillanatban Hui Ko “villan�sszer�en" megvil�gosodott. Megl�tta az igazs�g val�di m�lys�geit �s �t�rezte a v�lasz �rtelm�t. Ez az �rz�s a “szatori”, amit - b�r t�bbnyire nem tudatosan - a szorgalmas BUDO tanul�k is megtapasztalhatnak, amikor egy gyakorlat hirtelen �ssze�ll, a hely�re ker�l. Term�szetesen nem (csak) fizikai k�pess�gr�l, nem is a gondolkod�s eredm�ny�r�l van sz�, hanem… Ez persze el�gg� “k�naiul van”, de aki m�r tapasztalt hasonl�t, az r�gt�n meg�rti, hogy mire gondolok.

A Shaolin kolostorok rendszere a VIII. sz�zadig egys�ges volt, de ez a hatodik p�tri�rka alatt k�t �gra szakadt. Ezut�n m�g sok h�res mestert, lelki vezet�t adott a kolostor a k�nai buddhist�knak, de a szakad�s ut�n m�r soha t�bb� nem siker�lt egyes�teni az �szaki �s a d�li �gat. �rdekess�gk�ppen felsorolom az els� �t, m�g egys�gesen elismert p�tri�rk�t:

1./ Bodhidharma, 2./ Hui Ko, 3./ Szeng Can, 4./ Tao Hszin, 5./ Hung Zsan. �ket Hui Neng k�vette - aki kijel�lt ut�dja volt Hung Zsan-nak - de d�len m�r ellene szeg�ltek Tao Hszin �s k�vet�i, �gy az egys�g felbomlott. Akit �rdekel a "szatori" t�m�ja, a fenti mesterek megvil�gosod�s�nak t�rt�net�t r�szletesen elolvashatja, Mikl�s P�l: A Zen �s a m�v�szet c�m� k�nyv�ben.

A k�nai harcm�v�szetekben �ltal�ban k�tf�le feloszt�st haszn�lnak a megsz�ml�lhatatlanul sok st�lus rendszerez�s�re:

- Az egyik a kem�ny (jang) rendszerek csoportja, ezeket a Shaolin kolostor �s az els� p�tri�rka, Bodhidharma neve f�mjelzi. A kem�nyebb st�lusokat k�ls�nek is nevezik, mert az itt oktatott technik�k egy r�sze indiai eredet� �s �ltal�ban nagy hangs�lyt fektetnek a k�ls�, a fizikai felk�sz�t�sre.

- A l�gy (jou), vagy bels� st�lusokat, az eg�szs�g meg�rz�s�re �s a Tao-t tanulm�nyoz� emberek bels� �sszhangj�nak el�r�s�re hozt�k l�tre, b�r gyakorl�suk sor�n - szinte mell�kterm�kk�nt - igen j� harc�rt�k� rendszerek j�ttek l�tre. Ezek az iskol�k a legend�s h�r� taoista szerzetest, Chang San Feng-et �s az �ltala alap�tott Wutang st�lust tekintik �s�knek.

A kem�ny st�lusok �ltal�ban - b�r nem minden esetben - a buddhista ideol�gi�ra �p�lnek, m�g a l�gy iskol�k t�bbnyire a taoista vil�gn�zeten alapulnak. Hogy ne legyen ilyen egyszer�, term�szetesen t�bb "kevert" rendszer is ismert, ezekre a tov�bbiakban m�g kit�r�nk.

A st�lusok egy r�sz�t �szaki �s d�li �gra is fel szokt�k bontani. Az �szaki iskol�k �ltal�ban magas k�zd��ll�st �s gyakran fels�testre, vagy fejre ir�nyul� r�g�sokat haszn�lnak. A d�li rendszerek a stabil, m�ly �ll�st �s a v�ltozatos k�ztechnik�t, tov�bb� az alacsony r�g�sokat r�szes�tik el�nyben. Itt eml�keztetlek benneteket arra, hogy a hatodik p�tri�rka alatt a Shaolin �szaki �s d�li �gra v�lt, ami a Chan buddhizmust �s a harcm�v�szeti iskol�t is �rintette. A k�nnyebb eligazod�s rem�ny�ben megpr�b�lom felv�zolni a nemzetk�zileg legismertebb ir�nyzatokat:

Kem�ny (k�ls�) iskol�k: �ltal�ban a Shaolin kolostorb�l sz�rmaztatj�k magukat a k�l�nf�le �llatok mozg�s�ra �p�l� st�lusok. Bodhidharma a szerzetesek fizikai er�nl�t�nek jav�t�sa c�lj�b�l - hogy jobban b�rj�k a medit�ci�s gyakorlatokat - 18 alapgyakorlatot vezetett be. Ez el�sz�r 12-re olvadt (b�r tanul�suk k�telez� lett), majd kb. 1000 �vvel k�s�bb Chueh Yuan p�tri�rka 72-re emelte a sz�mukat. Ezt k�vet�en Li Chieng �s Pai Yu Feng mesterek seg�ts�g�vel m�g tov�bb b�v�tette a rendszert 170 gyakorlatra, majd �t �llat mozg�sa alapj�n, 15 formagyakorlatban (TAO) oktatta. �ll�t�lag ezeken a gyakorlatokon alapulnak a ma ismert Shaolin rendszer� iskol�k.

Az eredeti �t �llat (tigris, daru, leop�rd, s�rk�ny �s k�gy�) mozg�sa, k�s�bb kieg�sz�lt a sas, a majom, a medve �s m�s �llatok mozdulataival. Magyarorsz�gon els�sorban a Robert Lyons �ltal n�pszer�s�tett �s kit�n�en menedzselt v�ltozatok terjedtek el sz�les k�rben, de hallottam leop�rd, majom, daru �s tigris st�lus oktat�s�r�l is.

L�gy (bels�) iskol�k: A taoista eg�szs�g meg�rz� (chi kung) gyakorlatok alapj�n, az id�sz�m�t�sunk ut�ni 1417-59 k�z�tti id�szakban Chang San Feng megalkotta a Wutang iskol�t, ami a k�s�bb ismertt� v�l� l�gy rendszerek �se lett. Az alap�t� �let�r�l igen keveset tudunk.

A hagyom�ny szerint taoista szerzetesk�nt ker�lt a Shaolin templomba, ahol a harcm�v�szeteket akarta tanulm�nyozni. Kedvetlen�l l�tta, hogy a harcosok t�bbs�ge nem alkalmazza bels� energi�it, csak fizikai er�vel �s ravasz technikai tr�kk�kkel pr�b�lja legy�zni ellenfeleit.

A legenda �gy sz�l, hogy egy medit�ci�ja sor�n zajra lett figyelmes, �gy megl�tta egy k�gy� �s egy daru k�zdelm�t. A daru er�s, k�zvetlen t�mad�sait a k�gy� folyamatos kit�r�sekkel ker�lte el, ami jobban megfelelt a taoista elveknek, �gy az �j st�lus alapelv�v� v�lt.

Chang San Feng a fokozatos, de �lland� gyakorl�st k�vetelte meg tan�tv�nyait�l, tov�bb� megtiltotta az alkoholfogyaszt�st, a doh�nyz�st �s a szoros ruhadarabok visel�s�t is. A Shaolin m�dszerhez hasonl�an ez a technika is �talakult, mozg�sanyaga lesz�rmazottaiban �l tov�bb.

A mai legismertebb l�gy m�dszerek: A Shing-i, a Pakua �s a Tai Chi Chuan. Mindh�rom iskol�nak t�bb v�ltozata is elterjedt, s�t a k�s�bbiekben keveredtek is. Haz�nkban els�sorban az �szaki Yang st�lus� Tai Chi Chuan v�lt ismertt� - melynek vezet� oktat�ja Havasi Andr�s t�bb k�nyvet �rt ebben a t�m�ban - de m�s szervezete is ismert.

�tmeneti �s egy�b iskol�k: A kem�ny/l�gy elm�let �s technika t�bb iskol�ban is �tv�z�dik, de ezek t�bbs�ge nem jutott el hozz�nk, �gy csak a legelterjedtebb kett�t eml�tem meg:

- A Wing Chun (Leung Ting nagymester szerint Wing Tsun) iskola szint�n t�bb v�ltozatban terjedt el. �n jelenleg t�bb sz�vets�gr�l tudok, b�r nem lepne meg, ha tov�bb szaporodtak volna. Haz�nkban legn�pszer�bb a Wing Tsun szervezet lett, ami kit�n� - b�r nagyon agressz�v - menedzsel�ssel, r�vid id� alatt elterjedt. Magyarorsz�gi vezet�j�k Si fu M�dai Norbert, a k�zpontjuk pedig Kecskem�ten tal�lhat�. Tudom�som szerint ez a rendszert az ut�bbi �vekben nagysz�m� kil�pett mester is oktatja. Jelent�s Wing Chun oktat�s folyik ezen k�v�l Budapesten, Debrecenben, Szegeden �s Szolnokon, de legal�bb n�gy szervezetben �s kisebb m�rt�kben elt�r� oktat�i met�dus alapj�n.

- A Mantis Chuan (az im�dkoz� s�ska) iskola d�li �s �szaki �ga szint�n elterjedt haz�nkban. Az el�bbi vezet� mestere B�nhegyi L�szl�, az ut�bbi� Tix Rich�rd volt, aki sajn�latos m�don 2000-ben elhunyt. A k�t vezet� mester kapcsolata bar�ti volt, hiszen Tix Rich�rd els� st�lus�t ( biang, azaz foltn�lk�li s�ska) B�nhegyi Si-gungt�l tanulta, majd rajta kereszt�l ismerkedett meg a Sevenstar Mantis st�lus Hong-Kong-i vezet�j�vel, Lee Kam Wing nagymesterrel. Az �szaki �gat jelenleg a Sevenstar Mantis iskola k�pviseli, melyet Tix Si-gung v�grendelete alapj�n Magyarorsz�gon h�rom st�lusvezet� mester oktat: Si-fu V�radi Gy�rgy, Si-fu Liszka L�szl�, Si-fu Kov�cs L�szl�. Az �szaki ir�nyvonalat k�veti tov�bb� a Mei Hua Tang Lang (Szilvavir�g S�ska), melynek vezet� mesterei: Si-fu Kiss K�lm�n �s Si-fu Magyari Gy�rgy. Budapesten k�v�l �szaki rendszer� iskola l�tezik m�g Duna�jv�roson, Ny�regyh�z�n, P�p�n, Szeksz�rdon �s V�cott is. A d�li ir�nyvonalat a Chow Gar st�lus (B�nhegyi Si Gung st�lusa) k�pviseli, de a helyzet bonyolult, nem tudni, ki az authentikus vezet�.