Egy levelez� oldalon olvastam r�gebben az al�bbi eszmefuttat�st, ami nagyon megtetszett, �gy elmentettem. Sajnos a forr�st az�ta nem  tal�lom, ami�rt a szerz�t�l eln�z�st k�rek. Tal�n megbocs�t, hiszen - nem feledve az ismeretlen mestert - mi is hozz�j�rulunk a "TUNG" elterjed�s�hez, ami b�rmely harcm�v�szetben, k�zd�sportban megnyilv�nulhat...

„… eur�pai felfog�s szerint te vagy a (k�t sz�ban) J� Sportol�. A keleti erre azt mondan�, hogy l�tod, � az, aki nem mell�kutakat k�vet, nem akar vil�got v�ltani stb. csak teszi amit kell, teh�t halad a mesterr� v�l�s �tj�n, vagy m�r az is. Nek�nk eur�paiaknak persze furcsa, hogy mi a m�nk�nek fil�znak akkor annyit �ssze, ha a v�g�n a dolog szerint�k is ilyen egyszer�. Most n�zz�nk meg strat�giai szemsz�gb�l egy filoz�fi�t.

Nem ismerem kell�en a keleti filoz�fi�kat, ez�rt most egy kital�lt, mondjuk Tung n�vvel illess�k az ir�nyzatot. Lehet hogy a konfucionizmusra, tao-ra, chan-ra, zen-re stb. r�szben r�stimmel, nem tudom. Sz�val mondjuk a Tung filoz�fia azt mondja, �gy helyes, ha az ember �lete b�k�s, �s nem csin�l semmi feleslegest, m�g valami megoldand� gondja nincs. Ekkor gyorsan megoldja �s folytatja eddigi b�k�s szeml�l�d�s�t.

J�n, mondjuk Jaszanobu Ting-hue Prakarnchai keleti ifjonc, megtanulja egy szerzetest�l a Tung filoz�fi�t. S ha k�zben mindenf�le egy�nekt�l fizikai retorzi�k �rik, v�dekez�s�l az ifj� JTP l�trehoz egy harcm�v�szetet, term�szetesen vil�gk�pe, a Tung elvei szerint. Meg se moccan, m�g ellenfele meg nem t�madja, majd vill�mgyors �t�s �s r�g�skombin�ci�kkal lerendezi. Tan�tv�nyai pedig l�tj�k hogy a mester st�lus�n kereszt�l maga a Tung gy�zedelmeskedett, �s nekiesnek a harcon k�v�l mag�t a filoz�fi�t is tanulm�nyozni, hogy min�l jobban meg�rts�k, hogyan is csin�lja a mester.

Mennyivel m�sabb, mikor B. L�szl� b�tonyterenyei b�torasztalos-seg�d, a helyi vag�nyok �ltal elszenvedett rendszeres zaklat�st megel�gelve lemegy a bokszklubba? J. Imre b�csi v�gign�z rajta, leveri cigij�r�l a hamut, majd sz�l: gyenge a fizikumod, de gyors vagy, j� reflexekkel. Kontrabokszot fogok neked tan�tani. Mennyivel m�sabb? SEMMIVEL. Csak m�s oldalr�l van magyar�zva. Kinek ez, kinek az.

Mint l�ttuk, az ifj� JTP egy kiv�r�s, de el�g agressz�v st�lus mestere lett. De nemcsak h�re, tekint�lye n�, hanem kezdi �szrevenni, hogy az ellenf�l t�mad�sait is egyre ink�bb cs�r�j�ban felismeri, hiszen � erre akar brut�lisan v�laszolni. De mi van, ha nem is �t vissza, csak pont annyit l�p el, ahonnan az ellenf�l �pphogy nem �ri el? Sz�pen kif�rasztja egy kicsit, fel is b�sz�ti, ut�na m�g k�nnyebb lesz elverni. Hmmm... Tung filoz�fi�ja szerint ez nem az igazi, hiszen ott az mondatik, min�l hamarabb kell rendezni az �gyet, na de ha a kit�r�st is nyugalomk�nt (minim�lis energiafelhaszn�l�sk�nt) �rtelmezz�k, akkor minden rendben van. JTP st�lusa elkezd v�ltozni, hat�konys�ga n�, h�re m�g messzebbre jut, tan�tv�nyai isten�tik.

Telnek az �vek, a legend�s JTP mester m�r hatvan k�r�l j�r. Ereje, mozg�sa m�r nem oly gyors, de a kialakult helyzetfelismer� k�pess�ge a v�gletekig finomodik. Tan�tv�nyai sz�m�ra boszork�nyosnak t�nik, ahogy m�r egy apr� mozdulatb�l is tudja, merre, mikor fog �rkezni a t�mad� technika. �s ekkor JTP r�d�bben, m�r nem is kell vissza�tnie. Ellenfelei nem tudj�k meg�rinteni �t, �s n�h�ny pr�b�lkoz�s ut�n le�llnak. Aki habz� sz�jjal m�gis megpr�b�lja, csod�t l�t: a mester kit�r, m�g�tte bukkan fel stb., �s a delikvens nem veszi �szre, hogy saj�t indulatai �ltal vez�relt kev�sb� koordin�lt mozg�sa, reakci�id�i a mesternek nem hogy kit�rni, de m�g cs�fot �zni is lehet�s�get adnak. JTP el�rte a "harc n�lk�l gy�zni" k�pess�get. Tung filoz�fi�ja v�g�rv�nyesen gy�z�tt: a "min�l r�videbb id� alatt lerendezni" gyakorlat�ban az id�t�nyez� nulla lett, az ellenf�l el sem jut a t�nyleges t�mad�shoz, nincs mit rendezni. Gy�z�tt a b�ke a harc felett.

Az id� b�lccs� �rlelte JTP-t. Bel�tja, hogy egy forr�fej� ifj� nem �rheti el azonnal ezt a fokozatot, ez�rt finom�t ugyan a rendszeren, de az agressz�v t�mad�sm�dot bennhagyja az oktat�sban. Azonban ahogy a tan�tv�nyok fejl�dnek, egyre t�bb r�vezet� gyakorlat van a helyzet�rz�kel�sre, korai felismer�sre. A tan�tv�ny nem �rti ugyan eg�szen, de a Tung szerint �l, ez�rt elfogadja, megcsin�lja. �s egyszer csak hirtelen - h�la b�lcs mestere tan�t�sainak - sokkal hamarabb el�ri a "nem cselekv�s" fokozatot, mint annak idej�n JTP.

Telnek az �vek. A legend�s JTP k�pe el�tt tan�tv�nyok ezrei hajolnak meg nap mint nap. Ir�nyzata, filoz�fi�ja: "harc n�lk�l gy�zni", eljut Eur�p�ba. F. G�za, a legend�s bokszedz� �s b�torasztalos mester B. L�szl� tan�tv�nya, meg�ll egy plak�t el�tt, �s n�zi. Mi az, hogy harc n�lk�l gy�zni? H�t h�ly�k ezek a keletiek? Pr�b�ljon csak filozof�lni egy c*g�nynak, megn�zn�m mire megy vele. Oda kell b*szni �s k�sz, mit t�k�lnek. Legfeljebb ha er�s meg j�, hajolgatok egy kicsit, hogy f�radjon. H�h�, lehet a v�g�n meg se kell �tni, kif�rad mag�t�l, oszt kid�l. J� po�n lesz, h�h�h�.”