Okinawa:

A harcm�v�szetek t�rt�net�t k�vetve Indi�b�l K�n�n kereszt�l eljutottunk a Ryu-kyu szigetcsoport legnagyobb sziget�re, mely a k�nai kult�ra egyik f� tov�bb�t�ja volt Jap�n fel�. A tudom�nyok �s m�v�szetek k�z�tt, a k�nai harcm�v�szet is gy�keret vert itt, majd �n�ll�an fejl�d�tt tov�bb. Ezt el�seg�tette az a k�r�lm�ny, hogy a Ryu-kyu szigetek egys�g�t el�sz�r l�trehoz� Sho Hashi kir�ly 1349-ben fegyvervisel�si tilalmat rendelt el, amit 1609-ben - a jap�n megsz�ll�s kezdet�n - a h�d�t�k ism�t fel�j�tottak.

A XIX-ik sz�zad v�g�re az addig egys�ges okinawai karate iskol�kra bomlott, melyek k�z�l a Shuri v�ros k�zel�ben kialakult Shorin-ryu v�lt a legkor�bban ismertt�. Els� legend�s mestere, Sakugawa (1733-1815) el�sz�r okinawa te-t tanult egy Takahara nev� oktat�t�l, majd r�videsen a legjobb tan�tv�nya lett.

Egy este virtusb�l, vagy t�lzott �nbizalomt�l hajtva, megt�madta az Okinaw�n akkoriban legismertebb k�nai oktat�t Ku Shan Ku-t. Szerencs�j�re a mester l�tott benne “fant�zi�t” �s tan�tv�ny�ul fogadta, majd hat �vig tan�totta. Ennek a kapcsolatnak k�sz�nhetj�k a Shuri-te, vagy Shorin-ryu kialakul�s�t, tov�bb� a Kushanku (shotokan �s kyokushin st�lusokban Kanku dai) kat�t.

Sakugaw�t tekintik az els� igazi mesternek, mert a harcm�v�szet minden �g�ban magas szinten j�rtas volt, �s nem specializ�l�dott egyetlen technikai elemre. Tan�tv�nyai k�z�l a legismertebb h�rom bar�t lett: a “mad�rember” Makabe, a “vas�kl�” Okuda �s Matsumoto, aki v�g�l a “menkyo-kayden-t” (akinek minden megadatott) is megkapta. Sakugawa 78 �vesen �j tan�tv�nyt fogadott, aki a karate t�rt�net�nek legend�s alakj�v� v�lt. � volt Matsumura Sokon (1809-1899), aki k�s�bb az uralkod� szem�lyi oktat�ja lett.

Az � legismertebb tan�tv�nya Itosu Yasutsune (1832-1916) volt, aki szem�lyesen csak h�t tan�tv�nyt oktatott. Ezek k�z�tt ott tal�ljuk Funakoshi Gichint a Shotokan, illetve Mabuni Kenw�t a Shito-ryu alap�t� mester�t is, �gy Itosu k�zvetett hat�sa igen nagy volt a jap�n karate kialakul�s�ra.

Az 1880-as �vek v�g�ig csak egyetlen karate ir�nyzat l�tezett Okinaw�n az, amit Sakugawa �s tan�tv�nyai oktattak. A m�sik nagy iskola a Naha-te, melynek alap�t�sa Higaonna Kanryo (1845-1915) nev�hez f�z�dik. � fiatal kor�ban egy keresked� szolg�lat�ban �llt, aki �zleti kapcsolatai r�v�n seg�tette, hogy K�n�ban  tanulhasson kereskedelmet �s harcm�v�szeteket.

H�t �vig tart� tanul�st k�vet�en hazat�rt, majd iskol�t nyitott. Tan�t�sa sor�n az alapok t�k�letess�get megk�zel�t� elsaj�t�t�s�ra helyezte a f� hangs�lyt. Sokat gyakorolta a SANCHIN alap�ll�st, melyet �gy tudott v�grehajtani, hogy tan�tv�nyai a bok�j�ra k�t�tt k�t�llel nem tudt�k egyens�ly�b�l kimozd�tani. Izmait �gy kifejlesztette, hogy minden �t�st s�rtetlen�l tudott elviseni, s�t a nyak�ra tekert �vvel k�t f�rfi sem tudott fojt�st el�rni n�la. Az �ltala megalap�tott Shorei-ryu ma is l�tezik. Megjegyzem, hogy Higaonna Kanryo igen j� bar�ts�gban volt Itosu Yasutsuneval, akivel k�lcs�n�sen tisztelt�k egym�s tud�s�t. Ez a mentalit�s p�lda lehet sz�munkra, tekintettel a karate mai  helyzet�re.

Tan�tv�nyai k�z�l a legismertebb Chojun Miyagi (1887-1953) a Goju-ryu, illetve Mabuni Kenwa (1989-1952) a Shito-ryu megalap�t�i lettek. Mester�k tan�t�s�t kieg�sz�tett�k tapasztalataikkal, majd saj�t st�lust alap�tottak. Ezek k�s�bb Jap�nban is n�pszer�ek lettek, ez�rt majd ott t�r�nk r�juk vissza.

Okinaw�n a harmadik ismertebb iskola a Tomari-te volt. Kosaku Matsumura alap�totta, aki Sakugawa tan�tv�ny�t�l, a “mad�rember” Makab�-t�l tanulta a  karat�t. Ez az iskola nem ker�lt �t Jap�nba, �gy hat�sa a mai st�lusokra k�zvetett. �ltal�ban a Wanshu (empi), a Jion �s Jitte kat�kat tartj�k Tomari-te eredet�nek.

Kev�sb� ismert okinawai iskola az Uechi-ryu, melynek alap�t�ja Uechi Kanbun, aki - tal�n nem lep meg benn�nket - szint�n K�n�b�l hazat�rve, 1910 k�r�l hozta l�tre saj�t iskol�j�t. K�s�bb m�g alakultak okinaw�n �jabb iskol�k, de ezek az el�bbiek kevered�s�b�l, vagy a jap�n iskol�k visszahat�s�ra j�ttek l�tre, nemzetk�zi ismerts�g�k t�bbnyire eleny�sz�.

A k�nai �k�lharc hat�sa folyamatosnak volt mondhat� az okinawa-te, vagy csak te n�ven emlegetett harcm�v�szetben a XX. sz�zad elej�ig. Az addig titkosan kezelt harcm�v�szetet 1903-t�l - m�r karate jutsu n�ven ����- a k�telez� testnevel�s keretein bel�l, nyilv�nosan is oktatni kezdt�k az okinawai iskol�kban. Ekkor a hivatalos neve karate jutsu lett, ahol a “kara” m�g a k�nai eredetre, a “te” az �si okinawai harcm�v�szetre, a “jutsu” pedig m�r a jap�n szellemis�gre utalt.

R�vid id�vel azut�n, hogy a karate jutsu Jap�nban is elterjedt, a n�v �r�sm�dja megv�ltozott. A "kara" sz�t m�sik jellel �rt�k le, ami az azonos kiejt�s ellen�re m�r �reset jelentett. Ennek v�lem�nyem szerint az a magyar�zata, hogy a jap�nok er�s�d� nemzeti �ntudata, nem akart k�nai eml�keket egy olyan harcm�v�szetben, amelyet a saj�t kult�r�juk r�sz�nek tartottak.

1917-ben Funakoshi Gichin megtartotta az els� karate bemutat�t Jap�nban. A nagy sikerre tekintettel a Jap�n Oktat�s�gyi Miniszt�rium megh�vta Toki�ba, az 1922-ben megrendezett, sportokat n�pszer�s�t� ki�ll�t�sra. Bemutat�ja ismertt� tette a nev�t, ez�rt tov�bbi megh�v�sokat is kapott. A karate Jap�nban t�rt�n� elterjeszt�s�ben bet�lt�tt, kiv�teles szerep�re tekintettel, �letrajz�t a shotokan-ryu ismertet�sekor k�zl�m.

Ezalatt t�bb ismert okinawai mester oktatott jap�nban (Chojun Miyagi, Mabuni Kenwa, Choki Motobu stb.) melynek k�vetkezt�ben a harmincas �vekt�l �j, m�r jap�n karate iskol�k alakultak ki. Nemzetk�zi �s hazai n�pszer�s�g�kre, elterjedts�g�kre tekintettel, az al�bbi �t iskola r�vid t�rt�net�t k�l�n c�msz� alatt ismertetem:

·         Goju-ryu, alap�t�ja: Chojun Miyagi (1888-1953),

·         Kyokushinkai, alap�t�ja: Oyama Masutatsu (1923-1994).

·         Shito-ryu, alap�t�ja: Mabuni Kenwa (1889-1952),

·         Shotokan, alap�t�ja: Funakoshi Gichin (1868-1957),

·         Wado-ryu, alap�t�ja: Otsuka Hironori (1892-1982),