A Shotokan karate t�rt�nete

A st�lus alap�t�ja Funakoshi Gichin - �r�sai szerint - 1868 november�ben l�tta meg a napvil�got Okinawa r�gi kir�lyi f�v�ros�ban, Shuriban. A fenti id�pontot a hivatalos sz�let�si anyak�nyvben 1870-re jav�totta ki, s �gy el�rte az egyik vizsg�j�hoz sz�ks�ges korhat�rt.

Funakoshi k�znemesi csal�db�l sz�rmazott. Nagyapja konfuci�nus tan�t� volt, aki kor�n megtan�totta neki a k�nai klasszikusokat. Funakoshi j� tan�tv�nynak bizonyult, majd � is tan�t�i p�ly�ra l�pett. �n�letrajza szerint a harcm�v�szetekkel tizenegy �ves kor�ban ker�lt k�zeli kapcsolatba egy oszt�lyt�rsa r�v�n, aki Azato Anko mester fia volt. Azato Anko, majd bar�tja Itosu Yasutsune r�v�n Funakoshi m�r fiatal kor�ban szorgalmasan gyakorolta a Shuri-te technik�it �s kat�it. K�s�bb a mestereit tan�t� Matsumara Sokon mellett is gyakorolt, majd a Naha-te alap�t�ja, Higaonna Kanryo is oktatta.

Funakoshit 1917-ben megh�vt�k Kyotoba, ahol megtartotta az Okinaw�n k�v�li els� hivatalos karate bemutat�t. R�videsen - 1922 m�jus�ban - a Jap�n Nevel�s�gyi Miniszt�rium, az atl�tika n�pszer�s�t�s�re megrendezte az Els� Nemzeti Sportki�ll�t�st. Az okinawai karat�t Funakoshi Gichin bemutat�ja k�pviselte. B�r egy h�tre sz�lt a megh�v�s, tekintettel a bemutat� siker�re, tov�bb� arra, hogy Jigoro Kano, a judo megalap�t�ja is marasztalta, Funakoshi tan�r �r folytatta a bemutat�kat �s tov�bbra is Jap�nban maradt.

T�bb bemutat�t tartott a Kodok�non (Judo K�zponti Dojoban) �s a Budokukaion (Harcm�v�szeti Koll�giumban), de n�pszer�s�g�t�l f�ggetlen�l, tov�bbra is �r�stud�s�b�l �lt, igen szer�ny k�r�lm�nyek k�z�tt.

Ebben az id�szakban kezdett el oktatni. El�sz�r Hakudo Nakayama (1874-1958) - kor�nak legismertebb kendo mestere - seg�tette ki, felaj�nlva saj�t term�nek szabad id�szak�t, majd 1924-ben, a Keio Egyetemen siker�lt megszerveznie az els� karate klubot. Ezt gyorsan k�vette a Takushoku, majd a Waseda �s a Hosei Egyetem Karate Klubja. Ezek ut�n 1936-ban saj�t dojo-t nyitott, melyet az �r�i �lnev�r�l Shotokannak neveztek, majd �gy kezdt�k nevezni az �ltala oktatott karate m�dszert is.

A II. Vil�gh�bor� ut�n a karate volt az egyetlen harcm�v�szet, melynek gyakorl�s�t nem tiltott�k be a megsz�ll� amerikai csapatok, s�t lelkesen tanulm�nyozt�k. �gy 1949-ben megalakult a Jap�n Karate Sz�vets�g, melynek f� tan�csad�ja Funakoshi Gichin lett.

Funakoshi sensei jelentette meg az els� jap�n nyelv� karate szakk�nyvet, emellett kora valamennyi mester�vel szem�lyes kapcsolatot tartott. Mint id�sebb edz�t�rs, j�l ismerte Chojun Miyagi-t, a Goju-ryu �s Mabuni Kenw�-t, a Shito-ryu megalap�t�it. Tan�tv�nya volt Otsuka Hironori, a Wado-ryu �s Oyama Masutatsu a Kyokushinkai alap�t� mestere is.

Funakoshi mester ellenezte a versenyt, mert el�tte volt a Judo sportt� v�l�s�nak  p�ld�ja. � a karat�t m�g harcm�v�szetk�nt tanulta �s oktatta, ebben nem ismert engedm�nyt. Az 50-es �vek k�zep�n Nakayama Masatoshi (Shotokan), Otsuka Hironori (Wado-ryu) �s Yamaguchi Gogen (Goju-ryu) mesterek �szt�nz�s�re megrendez�sre ker�ltek az els� karate versenyek, ezzel megkezd�d�tt a karate sportt� szel�d�l�se.

A Shotokant jelenleg t�bb nemzetk�zi szervezet k�pviseli, ami sajnos jellemz� betegs�ge valamennyi nagyobb st�lusnak. A leger�sebb a JKA szervezet volt, de Nakayama Masatoshi sensei hal�la ut�n 2-3 r�szre szakadt. Jelent�s a Kanazawa Hiroku mester �ltal vezetett SKI is, tov�bb� Eur�p�ban �s az USA-ban is t�bb er�s Shotokan szervezett tal�lhat�.